2.6.1. Csatlakozóvezeték és fogyasztói vezeték körvezetékként nem alakítható ki.
2.6.2. A csatlakozóvezeték, a fogyasztói vezeték és a telephelyi vezeték épületen kívüli szakaszát a helyszíni adottságoktól függően a térszint alatt, a védőtávolságok betartásával kell elhelyezni, kivéve a gázfelhasználó technológiai rendszerek csővezetékeit, valamint a felszín feletti keresztezések eseteit.
2.6.3. A fogyasztói főelzáró helyét a területi földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató adja meg a tervező részére.
2.6.4. A csatlakozóvezeték, a fogyasztói vezeték, a telephelyi vezeték telekhatár és épület, építmény közötti szakasza épületektől, közművektől és más objektumoktól biztosítandó védőtávolságait a 3.1-3.5. pontban foglaltak alapján kell tervezni.
2.6.5. A csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték telekhatár és az épületbe történő belépési helye közötti szakaszán a takarási mélységnek legalább 80 cm-nek kell lennie.
2.6.6. A csatlakozóvezeték, a fogyasztói vezeték és a telephelyi vezeték nyomvonalán a talajtömörség mértékét a várható igénybevétel alapján a tervezőnek kell meghatározni.
2.6.7. A csatlakozóvezeték, a fogyasztói vezeték és a telephelyi vezeték nyomvonalát úgy kell megtervezni, hogy az egyéb közművekkel történő keresztezések száma a lehető legkevesebb legyen. A közművezetékeket, vagy műtárgyakat a földgázvezeték felülről, PB-gázvezeték alulról keresztezze. Ha ez nem biztosítható, úgy a következő szempontokat kell figyelembe venni:
a) A túlnyomás alatt nem álló üreges közművek vagy műtárgyak alatt átvezetett gázvezeték védelmét a védőtávolság határáig biztosítani kell.
b) A túlnyomás alatt nem álló közművek vagy műtárgyak felett átvezetett PB-gázvezetéknek és a keresztezett közműnek a kölcsönös védelmét a védőtávolság határáig biztosítani kell.
c) A csatlakozóvezeték, fogyasztói vezeték, a telephelyi vezeték és egyéb más közművezeték keresztezése esetén a keresztezési szögnek 30-150° között kell lennie. A keresztezésnél a megtartandó legkisebb keresztezési palást-távolságnak legalább 0,2 m-nek kell lennie.
2.6.8 A földbe fektetett vezetékbe épített elzáró szerelvény nyitásához és zárásához szükséges kezelőszárnak csapszekrénybe felhozott kivitelűnek kel lennie. Az elzáró szerelvény típusát és helyét jelzőtáblával meg kell jelölni.
2.6.9. Ha az elzáró szerelvény nyitásához és záráshoz speciális eszköz szükséges, azt az elzáró szerelvény közelében, hozzáférhető helyen, és az illetéktelen behatástól védve kell elhelyezni.
2.6.10. Iparvágányok keresztezése előtt a gáz áramlási irányát tekintve 5 m és 50 m közötti távolságon belül elzáró szerelvényt kell beépíteni a vezetékbe.
2.6.11. A csatlakozóvezeték, a fogyasztói vezeték, a gázfogyasztó készülék vagy a telephelyi vezeték, védőtávolságán belül tervezett utólagos átalakítások, tereprendezési, építészeti, épületgépészeti átalakítások vagy rendeltetésváltozás esetén az építtetőt, vagy a tervezőt, vagy a kivitelezőt egyeztetési kötelezettség terheli a műszaki biztonsági szabályzat előírásainak további érvényesítése érdekében.
3. Védőtávolság
3.1. A tervezőnek a védőtávolságot a helyszíni adottságok figyelembevételével legalább a szerelési távolság biztosításával kell megtervezni.
3.2. A térszint felett szerelt vezeték védőtávolságát a várható káros hatások, a javítás és a karbantartás helyigényére figyelemmel egyedileg kell meghatározni.
A térszint felett szerelt vezeték védőtávolságát a várható káros hatások, a javítás és a karbantartás helyigényére figyelemmel egyedileg kell meghatározni, különös tekintettel a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló rendelet vonatkozó előírásaira.
(SZME-G 2020.04.17 kiegészítése)
3.3. A tervezőnek meg kell adnia a csatlakozóvezeték, a fogyasztói vezeték és a telephelyi vezeték védőtávolságán belüli tilalmakat és korlátozásokat a következők figyelembevételével:
a) a védőtávolságon belül nem szabad a vezeték műszaki állapotát veszélyeztető, ellenőrzését akadályozó tevékenységet végezni, ilyen létesítményt elhelyezni,
b) épület alatt csatlakozóvezeték, fogyasztói vezeték, telephelyi vezeték nem helyezhető el.
3.4. A védőtávolságon belül az üzemeltetéshez, karbantartáshoz és javításhoz szükséges létesítmények, anyagok ideiglenesen elhelyezhetők, tevékenységek folytathatók.
3.5. PB-gáz csatlakozóvezeték, fogyasztói vezeték tartozékainak védőtávolságát a tervező a robbanásveszélyes övezet határának kiszámításával, annak figyelembevételével határozza meg.
3.6 A csatlakozóvezetéket/telephelyi vezetéket és a fogyasztó vezeték térszint alatti szakaszát, az alábbi (3.6. sz. táblázat) védőtávolság betartásával kell vezetni, kivétel az épület fala, ha azt merőlegesen közelíti meg.
A 3.6. táblázatban zárójelben lévő védőtávolságok a következő feltételekkel alkalmazhatók:
A vasutat vagy villamos vágányt megközelítő vezetéknek a zárójel nélküli védőtávolságon belül megfelelő mechanikai védelme legyen, továbbá a villamos vontatású vasutat vagy a villamos vágányt megközelítő acél anyagú vezetéknek megfelelő aktív korrózióvédelmi berendezései legyenek. A 3.6. sz. táblázat szerinti zárójeles távolságokhoz tartozó, a tervező által tervezett műszaki megoldást úgy kell tekinteni, hogy az általa alkalmazott műszaki megoldás biztosítja a zárójeles távolsághoz tartozó egyenértékű műszaki biztonsági szintet. (SZME-G 2020.04.17 kiegészítése)
3.7 A csatlakozóvezeték, a telephelyi vezeték és a fogyasztói vezeték térszint alatti szakasza a talaj feletti kemény, kéreggel borított fás szárú növényt (fát, cserjét) legfeljebb oly mértékben közelítheti meg, hogy a vezeték megépítéséhez szükséges munkaárok széle a törzstől 1 m távolságra legyen, kivétel a feltárás nélküli technológiával létesített csatlakozóvezetéket, fogyasztói vezetéket, telephelyi vezetéket, ahol a vezeték palásttávolsága legalább 1 m lehet. (SZME-G 2020.04.17 kiegészítése)
3.8 A csatlakozóvezeték, a fogyasztói vezeték és a telephelyi vezeték térszint alatti szakaszainak védőtávolsága más csővezetékektől és kábelektől – az alkotójától számítva – legalább a 3.8. táblázat szerinti legyen.(SZME-G 2020.04.17 kiegészítése)
