A megfelelő ajtórács kiválasztása

A reklámújságok és szórócédulák hirdetéseit bújva nagyon nagy árkülönbségek szemtanúi lehetünk.
Ilyenkor felmerül bennünk a kérdés, vajon mitől van ez a nagy eltérés és melyiket érdemes választanunk? Mint ahogy eddig, most is azt tudjuk mondani, hogy látatlanul csak a számok függvényében nem szabad dönteni, mert így nem tudjuk, hogy mit kapunk a pénzünkért. Rácsajtót zárral együtt már 38000 Ft-ért ablakrácsot pedig 8000 Ft/m2-ért is lehet kapni. De biztos, hogy jó az nekünk?

A zárak minősége sem mindegy, hogy milyen

Nem mindegy, hogy 2000 Ft-os 700-as kéttollú zár van az ajtónkban, aminek kevesebb mint száz darab variációja lehetséges, és így akár két darab dróttal is nyitható vagy pedig kétezer forint értékben építenek be vagyonvédelmi eszközként nyilvántartott zárakat illetve betéteket. Így már ott tartunk, hogy 18000 Ft-tal olcsóbb az ajtó! A másik dolog amin spórolni szokta, az az ajtók minősége! 

A MABISZ előírásait figyelembe véve min. 12-es kör vagy négyzetacélból szabad csak az osztásokat készíteni, 100mm x 300mm-es osztásmezővel. Ami ettől eltér, azokat a rácsszerkezeteket áttételes vágóval könnyedén szétvágják és így a biztosító sem fogadja el mint vagyonvédelmi eszközt. A biztosítási szerződésbe bele foglalják ezeket, tehát érdemes tájékozódni, hogy ne fizessünk feleslegesen. Az ajtórács szerkezetek gyártói gyakran félrevezetik a laikus megrendelőt, hogy a 10-es négyzetvas megfelel a Biztosítói előírásoknak, mivel az átlóban 12 millimétert eléri. Ez igaz, ám, de a rácsot nem átlóban, hanem lapjánál vágják át, ahol csak 10 mm-es, és a kárszakértő is csak ezt veszi figyelembe amikor betörtek. A leggyakoribb esetben a gyártók 2 db sima faajtóba való lemez diópántot használnak, pedig kötelező a 3 db zsanér ráadásul sokkal erősebb hegesztett vasajtóra való zsanér is kapható, persze sokkal drágábban. Nagyon gyakran találkozunk olyan rácsszerkezetekkel, amelyek csak egy oldalról vannak meghegesztve, ami gyengíti a rácsot, viszont aki készíti, időt tud vele megspórolni és mint tudjuk az idő pénz.

Kovácsolt vas jelegű ajtórács

A kovácsolás a legősibb módszer, a fémek hajlékonyságának alakítására,  már a bronzkorból is fenn maradtak erre utaló leletek. Kovácsoláskor a fémet általában két szerszám, alakító felületei között, nyomással illetőleg ütésekkel formálják meg. Alakíthatják a fémet meleg állapotéban, hidegen vagy fél-melegen. A kovácsolás közben az eredeti durva szövetszerkezetet finomabbá teszi, a megfelelően megválasztott technológiával a szálelrendeződés a majdani igénybevételhez igazodva alakítható úgy, hogy javuljanak a darab tulajdonságai mechanikailag. A kovácsdarabok minősége az alakítás után hőkezeléssel még jobban alakítható. A kovácsolás történhet kézzel vagy géppel, utóbbi lehet szabadalakító vagy süllyesztékes.

A kézi kovácsolás alatt azt értjük, amikor a munkadarabot kovácsüllőn vagy kovácssatuban, kézi kalapáccsal vagy egyéb segédeszközök segítségével alakítják át. 
Évszázadokon át így készítették el a kéziszerszámokat, a háztartási és a gazdasági eszközöket a szegtől kezdve a kanapékon át, a fegyvereket és a páncélokat, valamint a dísztárgyakat is. 
Ez az eljárás a gépi kovácsolás nagy léptekben való terjedése ellenére mai napig fennmaradt, pl: a patkolókovácsok (lókovácsok) és a művészi termékeket előállító díszműkovácsok esetében is. 
A kovács szakmából fejlődött ki a lakatos szakma.