A fűtés és gázszerelő hazánkban és külföldön is hiányszakmának számít. Ennek legfőbb oka, hogy kevés a képzett, és engedéllyel rendelkező szakember. A szakterület több tevékenységi körből tevődik össze. Cikkünkben most mindent megtudhatsz a nemrégiben megváltozott jogszabályokról!

Ezek a feltételei a gázvezetékek és gázkazánok szerelésnek:
Fűtés- és gázszerelő tevékenységet csak az végezhet, aki rendelkezik a megfelelő szakirányú végzettséggel, és a kötelező gyakorlati idővel! A "fényképes" gázszerelői igazolvány, csak a szakképesítés megszerzését követően, és a mestervizsga letétele után váltható ki.

A Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő (OKJ 34 582 09) a gázvezetékek kiépítését, a vezetékek üzembe helyezését, azok karbantartását és javítását végezheti, de a gázkazánt nem üzemelheti be, és a kazán nem szerelheti. A képzés elvégzéséhez 8 osztályos bizonyítvány szükséges.

A Gáz- és hőtermelő berendezés-szerelő (OKJ 35 582 01) a gázüzemű és napenergiával működő kazánok beüzemelését, vezérlésének beállítását és szabályozását, a kazán karbantartását és javítását is végezheti. A képzés elvégzéséhez a már említett Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő előképzettség szükséges!

Gázszerelői engedély mind két említett szakmával 5 év gyakorlati idő és a mestervizsga megszerzése után váltható ki!

Van egy szakma, amivel több és még gyakorlati időt sem kell letölteni!
Ez a szakma nem más, mint az Épületgépész technikus (OKJ 54 582 01) középfokú gépész végzettség. Egy igazán összetett képzésről van szó, amely magában foglalja a Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő, a Gáz és hőtermelő berendezés-szerelő, a Víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő és még a Hűtő- és légtechnika rendszerszerelő (klímás) szakmát is! Ez tehát a legkomplexebb OKJ-s gépészeti képzés. A tanfolyam jelentkezési feltétele érettségi bizonyítványhoz kötött!

Az Épületgépész technikus végzettséggel mindaz elvégezhető, ami a fent említett két szakmával, ezen felül még a gázcsatlakozó vezetékek, és kazánok műszaki felülvizsgálatára is feljogosít. Ennél a szakmánál nincs kötelező gyakorlati idő, azonnal kiváltható vele a Gázszerelői engedély, ha a kazán teljesítménye nem haladja meg a 70 kW-ot! Ezen felül az Épületgépész technikus korlátozottan a klímaberendezések telepítését is végezheti.

6.2.1. A PE anyagú vezetékek hegesztését hegesztéstechnológia vizsgálatával igazolt gyártói hegesztési utasításnak megfelelően kell végezni.
Egyéni vállalkozóként munkát végző hegesztő a hegesztést a területileg illetékes földgázelosztó minőségirányítási rendszerében elfogadott WPS alapján is végezheti.
SZME-G 2020.04.17.

6.2.2. PE anyagú vezeték hegesztését harmadik fél által tanúsított hegesztő végezheti. A hegesztés kivitelezőjének rendelkeznie kell hegesztési felelőssel, valamint a hegesztési tevékenység helyszíni irányításával írásban megbízott PE hegesztésirányítóval.

A tanúsítás történhet
a) MSZ EN 13067:2013 Műanyaghegesztők. A hegesztők minősítővizsgája. Hegesztett, hőre lágyuló műanyag szerkezetek. szabvány (A minősítés érvényessége 2+2 év), vagy a

b) 15/2012. MHT – MHtE közlemény a műanyaghegesztők minősítési rendszeréről és az elméleti tesztkérdésekről (A minősítés érvényessége 3+3 év) alapján.
SZME-G 2020.04.17.

6.2.3. A hegesztés kivitelezőjének rendelkeznie kell hegesztési felelőssel, valamint a hegesztési tevékenység helyszíni irányításával írásban megbízott PE hegesztésirányítóval, kivétel a 6.2.1. esetet. 
SZME-G 2020.04.17.

6.3. A PE HEGESZTÉSI VARRATOK VIZSGÁLATÁNAK ÉS DOKUMENTÁLÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI

6.3.1. A csatlakozóvezeték, fogyasztói vezeték és a telephelyi vezeték hevítő elemes tokos-, vagy hevítő elemes nyeregidom hegesztéssel készült varratait szemrevételezéssel 100%-ban kell ellenőrizni.

6.3.2. A hegesztési varratok roncsolás-mentes vizsgálatát a tervező által előírt esetekben kell elvégezni.

6.3.3. Ha a szemrevételezéssel vizsgált varratok közül valamelyik nem megfelelőnek bizonyult, akkor azt ki kell vágni, és az új hegesztési varratot szemrevételezéssel kell ellenőrizni.
A hiba okát meg kell állapítani és intézkedni kell a hasonló esetek megelőzésére.
SZME-G 2020.04.17.

6.3.4. Ha a roncsolásmentes vizsgálat alapján a varrat nem megfelelő, akkor a nem megfelelő kötést ki kell vágni, és az új hegesztési varrat roncsolásmentes vizsgálatát el kell elvégezni.

6.3.5. A fűtőszálas idomokkal végzett hegesztéseket szemrevételezéssel 100%-ban kell ellenőrizni. Ha a szemrevételezéssel vizsgált varratok közül valamelyik nem megfelelő minősítést kapott, a nem megfelelő kötést ki kell vágni, és az új hegesztési varratot szemrevételezéssel kell ellenőrizni.
A hiba okát meg kell állapítani és intézkedni kell a hasonló esetek megelőzésére.
SZME-G 2020.04.17.

6.3.6. A vizsgált varrat vizsgálati számát vagy jelét a varrat mellett maradandóan fel kell tüntetni. A vizsgálati szám és a hegesztő azonosító jelét fel kell tüntetni a varrat vizsgálati jegyzőkönyvében és a roncsolásmentes vizsgálat felvételén is.

6.3.7. A hegesztési naplónak tartalmaznia kell:

a) a vezeték megnevezését, azonosító adatait,

b) a hegesztőberendezés típusát, azonosító jelét,

c) a hegesztés időpontját,

d) az alapanyag megnevezését (cső vagy idom), anyagminőségét és méretét,

e) a hozaganyag megnevezését,

f) az alkalmazott hegesztési eljárást,

g) a környezeti jellemzőket,

h) a hegesztő nevét, azonosító jelét,

i) a tanúsítvány számát, keltét és érvényességét,

j) a varrat azonosító sorszámát, nemét,

k) a varratok szemrevételezéses ellenőrzésének eredményét és

l) a varrat minősítését,

m) a varraton végzett javítások tényét,

n) a javítások eredményét,

o) varrattérképet,

p) a hegesztést végzők és a hegesztésirányító aláírását.

AZ ACÉL ANYAGÚ CSATLAKOZÓVEZETÉK, FOGYASZTÓI VEZETÉK ÉS TELEPHELYI VEZETÉK HEGESZTÉSÉNEK SAJÁTOS KÖVETELMÉNYEI

6.1.1. Mindazon acél vezetékeknél, ahol harmadik fél által vizsgáztatott és tanúsított hegesztő végezhet hegesztési munkát, a hegesztést a hegesztéstechnológia vizsgálatával igazolt gyártói hegesztési utasításnak megfelelően kell végezni.

6.1.2. A DN 25-nél nagyobb méretű nagy-középnyomású, a DN 50-nél nagyobb méretű középnyomású és a DN 100-nál nagyobb méretű kisnyomású csatlakozóvezeték, fogyasztói vezeték, telephelyi vezeték hegesztését tanúsított ív- vagy lánghegesztő végezheti. A hegesztés kivitelezőjének rendelkeznie kell hegesztési felelőssel, valamint a hegesztési tevékenység helyszíni irányításával írásban megbízott hegesztésirányítóval.

A tanúsítás az MSZ EN ISO 9606-1 Hegesztők minősítése. Ömlesztőhegesztés 1. rész: Acélok nemzeti szabvány alapján történik.
SZME-G 2020.04.17.

6.1.3. A 6.1.2. pontban meghatározottaktól eltérő esetkörökben a gázszerelők és gázkészülék-javítók tevékenysége folytatásának részletes feltételeiről, az e tevékenységek bejelentésének és nyilvántartásának rendjéről, valamint az e tevékenységekre vonatkozó kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről szóló miniszteri rendeletben nevesített gázszerelő is jogosult a csatlakozóvezeték, a fogyasztói vezeték, és a telephelyi vezeték kivitelezésére.

6.1.4. A DN 25-nél nagyobb méretű nagy-középnyomású, a DN 50-nél nagyobb méretű középnyomású és a DN 100-nál nagyobb méretű kisnyomású csatlakozóvezeték, fogyasztói vezeték, telephelyi vezeték hegesztése esetén hegesztési naplót kell vezetni.

6.1.5. A hegesztési naplónak tartalmaznia kell:

a) a vezeték megnevezését, azonosító adatait,

b) a hegesztőberendezés típusát, azonosító jelét,

c) a hegesztés időpontját,

d) az alapanyag megnevezését (cső vagy idom), anyagminőségét és méretét,

e) a hozaganyag megnevezését, az alkalmazott hegesztési eljárást,

f) a környezeti jellemzőket,

g) a hegesztő nevét, azonosító jelét,

h) a gázszerelő igazolványának számát, tanúsított hegesztők esetében a hegesztő tanúsítványának számát, keltét és érvényességét,

i) a varrat azonosító sorszámát, nemét,

j) a varratok szemrevételezéses ellenőrzésének eredményét és

k) a varrat minősítését,

l) a varraton végzett javítások tényét,

m) a javítások eredményét,

n) varrattérképet,

o) a hegesztést végzők és a hegesztésirányító aláírását.

6.1.5. A hegesztési naplónak tartalmaznia kell:

a) a vezeték megnevezését, azonosító adatait,

b) a hegesztőberendezés típusát, azonosító jelét, munkavédelmi ellenőrzésének érvényességét, műszerek kalibrálásának érvényességét,

c) a hegesztés időpontját,

d) az alapanyag megnevezését (cső vagy idom), anyagminőségét és méretét, annak teljesítménynyilatkozata alapján;

e) a hozaganyag megnevezését, az alkalmazott hegesztési eljárást MSZ EN ISO 9606-1 Hegesztők minősítése. Ömlesztőhegesztés 1. rész: Acélok nemzeti szabvány alapján;

f) a környezeti jellemzőket,

g) a hegesztő nevét, azonosító jelét,

h) a gázszerelő igazolványának számát, tanúsított hegesztők esetében a hegesztő tanúsítványának számát, keltét és érvényességét és annak igazolását, hogy a hegesztő tanúsítványának érvényesítése a hegesztési felelős által fél évenként az adott hegesztési eljárással végzett munkája alapján megtörtént;

i) a varrat azonosító sorszámát, nemét,

j) a varratok szemrevételezéses ellenőrzésének eredményét és

k) a varrat minősítését,

l) a varraton végzett javítások tényét,

m) a javítások eredményét,

n) varrattérképet,

o) a hegesztést végzők és a hegesztésirányító (kivétel egyéni vállalkozóként munkát végző gázszerelő esetét) aláírását.

6.1.6. A csatlakozóvezeték, fogyasztói vezeték és a telephelyi vezeték hegesztése alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül, azt az előzetesen írásban, a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata, ha nincs ilyen személy, a munkát végző kötelezettsége, figyelemmel az Országos Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozó előírásaira. 
SZME-G 2020.04.17. módosítása

5.20. A választható anyagok az 5.20.1. – 5.20.3. táblázatokban foglaltak szerint: 

(SZME-G 2020.04.17 kiegészítő 5.20.1 táblázat)(SZME-G 2020.04.17. kiegészítő 5.20.2 táblázat)(SZME-G 2020.04.17 kiegészítő 5.20.3 táblázat)

1. a) acél csőanyagok:
2. aa) a vezeték létesítéséhez felhasznált csőanyag feleljen meg a V.2. – V.3. táblázatokban megadott vagy ezzel egyenértékű más műszaki előírás szerinti csőanyagoknak,
3. ab) a felhasznált anyagoknak rendelkezniük kell a megfelelőséget igazoló gyártó teljesítménynyilatkozatával,
4. ac) bontott csövet gázvezeték építéshez felhasználni tilos,
5. ad) nem használható fel olyan cső, amelynek felületét a tárolás során bekövetkezett korrózió szemcséssé tette,
6. ae) Iránytörések készíthetők hajlítással vagy teljesítménynyilatkozattal igazolt hegesztett vagy préselt idomok beépítésével. Hajlítás során a cső keresztmetszete nem csökkenhet és körkörössége nem torzulhat.
7. b) rézcső és csőidom anyagok:
8. ba) az alkalmazott csőanyag (présidomos vagy tokos kötésű forrasztott) feleljen meg az MSZ EN 1057:2006 (Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, körszelvényű rézcsövek vízhez és gázhoz, egészségügyi és fűtési alkalmazásra) szabvány előírásainak, vagy ezzel egyenértékű más műszaki előírásnak,
9. bb) a csőanyag keménységi fokozata szabadon szerelt vezetéknél „kemény” (R 290) vagy „félkemény” (R 250), rejtett szerelésnél „lágy” (R 220) fokozatú is lehet. Falvastagsága 28 mm csőátmérőig legalább 1,0 mm, 28 mm-nél nagyobb és legfeljebb 42 mm csőátmérő esetében legalább 1,2 mm, 42 mm-nél nagyobb és legfeljebb 89 mm csőátmérő esetében legalább 2 mm, 89 mm csőátmérő felett 108 mm csőátmérővel bezárólag legalább 2,5 mm legyen,
10. bc) a tokos kötésű forrasztott vezeték szerelésénél felhasznált idomok az MSZ EN 1254-1 (Réz és rézötvözetek. Csővezeték armatúra. 1. rész: Szerelvények rézcsőhöz kapillárisan lágy vagy kapillárisan kemény forrasztható véggel) szabvány előírásainak, vagy ezzel egyenértékű más műszaki előírásnak feleljenek meg,
11. c) rozsdamentes cső és csőidom: mind présidomos, mind tompa illesztésű hegesztett kötéssel alkalmazható a megadott nyomáshatáron belül;
12. d) polietilén cső és csőidom: Kizárólag földbe fektetve, épületen kívül alkalmazható, talajszint fölé vezetése acél anyagú védőcsőben szerelve megengedett.
13. e) az acélcső feleljen meg az MSZ EN 10255 (Hegesztésre és menetvágásra alkalmas ötvözetlen acélcsövek. Műszaki szállítási feltételek), vagy az MSZ EN 10216 (Varrat nélküli acélcső), vagy az MSZ EN 10217 (Hegesztett ötvözetlen acélcső) szabvány előírásainak, vagy ezzel egyenértékű más műszaki előírásnak.
14. f) Hegesztett kötéssel, hagyományos módon történő kivitelezés esetén acélcsövek az MSZ EN 10220 (Varratnélküli és hegesztett acélcsövek. Méretek és hosszegységenkénti tömegek) szabvány és az MSZ EN 10296-1 (Hegesztett acélcsövek mechanikai és általános műszaki célra. Műszaki szállítási feltételek. 1. rész: Ötvözetlen és ötvözött acélcsövek) szabvány szerinti 2. minőségi csoportúak, 16 bar üzemi nyomásnál nagyobb nyomású acélcsövekre az MSZ EN 1594 (Gázinfrastruktúra. 16 bar-nál nagyobb üzemi nyomású csővezetékek. Műszaki követelmények) szabvány vagy ezekkel egyenértékű más műszaki előírás szerintiek legyenek.
15. g) rozsdamentes acélcső: mind présidomos, mind tompa illesztésű hegesztett kötéssel alkalmazható a megadott nyomáshatáron belül.
16. h) a rézcsőre vonatkozó követelmények szabványai:
17. ha) MSZ EN 1057 (Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, kör szelvényű rézcsövek víz és gáz részére, egészségügyi és fűtési alkalmazásra),
18. hb) MSZ EN 1254-1 (Réz és rézötvözetek. Csővezeték armatúra. 1. rész: Szerelvények rézcsőhöz kapillárisan lágy vagy kapillárisan kemény forrasztható véggel),
19. hc) pr EN 1254-7 (Présidomos végű szerelvények fémcsövekhez),

A felsorolt szabványokkal egyenértékű más műszaki előírásnak megfelelő rézcső alkalmazása megengedett.
(SZME-G 2020.04.17 kiegészítése)

5.21 A csatlakozóvezeték, fogyasztói vezeték és telephelyi vezeték létesítésének alapját a területileg illetékes földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató, a telephelyi szolgáltató, telephelyi engedélyes vagy a PB-gáz forgalmazó által felülvizsgált és műszaki-biztonsági szempontból kivitelezésre alkalmasnak minősített kiviteli terv képezi. 

5.7.5 Csatlakozóvezeték és fogyasztói vezeték rejtett szerelése és annak átalakítása tervköteles tevékenységnek minősül. A kivitelezett csatlakozóvezeték és fogyasztói vezeték elvakolása, eltakarása, eredményes műszaki biztonsági ellenőrzést követően történhet. Az ilyen csatlakozóvezeték és fogyasztói vezeték nyomvonalának mindenkori azonosíthatóságát biztosítani kell.
(SZME-G 2020.04.17 kiegészítése)

5.7.6. A takaró burkolat anyaga lehet fa, műanyag, vagy fém. Kialakítása (ld. 5.1. ábra) olyan legyen, hogy alatta a vezeték biztonsággal elférjen, illetve a hőtágulásból eredő méretváltozást ne akadályozza.

(SZME-G 2020.04.17 kiegészítő 5.1 ábra)

5.8. A 0,8-nál nagyobb relatív sűrűségű gázok vezetékeit jól szellőzött helyen, szabadon szerelve kell elhelyezni. Ha a padlócsatornába való szerelés elkerülhetetlen, akkor a csővezeték csatornáját homokkal fel kell tölteni, vagy a csatornába gázérzékelőket kell felszerelni. A felszerelt gázérzékelő gázszivárgás esetében ARH 20% értékénél vészjelzést ad, és az ARH 40% értékénél az üzemelést letiltja.

5.9. A 0,8-nál nagyobb relatív sűrűségű gázt szállító csővezetékeket talajszintnél mélyebb padozatú helyiségen (pince, alagsor) átvezetni csak a két végén szellőzőcsővel ellátott védőcső alkalmazásával lehet. A padlócsatornának jól szellőzőnek kell lennie. A padlócsatornát úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy abba üzemszerűen folyadék ne juthasson, az üzemzavar miatt bejutó folyadék pedig meghatározott helyre kifolyjon.

5.10. A padlócsatorna-szakasznak, amelyben fogyasztói vezeték üzemel, gáztömören elválasztottnak kell lennie az olyan padlócsatorna-szakasztól, amelyben nincs gázvezeték. Üreges, túlnyomás nélküli közművezeték és erősáramú kábel a gázvezetéket tartalmazó padlócsatornában nem lehet, és azt csak védőcsőben keresztezheti. A vezeték rögzítését és nyomvonalát úgy kell kialakítani, hogy abban káros mechanikai feszültség ne ébredjen.

5.11. A csővezetékben alkalmazott mechanikai kötésnek az üzemelés során fellépő várható igénybevételek káros hatásaival szemben ellenállónak kell lennie.

5.12. Padlón vagy falon a csővezetéket a legrövidebb úton, kötések nélkül kell átvezetni.

5.13. A fal- vagy padlóüregen keresztül átvezetett csővezetéket védőcsőben kell elhelyezni.

5.14. A csővezeték és a védőcső közötti gyűrűs teret időtálló víztömör lezárással és a csővezetéket a védőcsőbe helyezés előtt passzív korrózióvédelmmel kell ellátni.

5.15. Az acél anyagú csatlakozóvezetéket, fogyasztói vezetéket lezárt falhoronyba, vagy védőcsőbe helyezése előtt passzív korrózióvédelemmel kell ellátni.

5.16. A passzív korrózióvédelem megfelelőségét a festéssel történő korrózióvédelem kivételével műszeres méréssel kell vizsgálni, megfelelőségét jegyzőkönyvben kell dokumentálni.

5.16 Az aktív korrózióvédelem megfelelőségét műszeres méréssel kell vizsgálni, megfelelőségét jegyzőkönyvben kell dokumentálni.
(SZME-G 2020.04.08 módosítása)

5.17. A védőcsőbe helyezés előtt el kell végezni a szigetelés elektromos átütés elleni vizsgálatát.

5.18. A csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték korrózióvédelméről az üzembe helyezést követően az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.

5.19. Csatlakozóvezeték és fogyasztói vezeték nem helyezhető el:

1. a) szellőző aknában,
2. b) szellőzővezetékben,
3. c) szellőző gépházakban, ha a helyiségből történik a légbeszívás,
4. d) felvonógépházban védelem nélkül,
5. e) épület alatt földben,
6. f) hűtőtérben és hűtőhelyiségben,
7. g) a villamos elosztói berendezések és alállomások helyiségeiben,
8. h) olyan helyiségben, ahol a gázfogyasztó készülékek és a gázfelhasználó technológia együttes hőterhelése nagyobb, mint 140 kW, kivéve az azt ellátó vagy a helyiség fűtését biztosító gázfogyasztó készülék fogyasztói vezetékét,
9. i) a 0,4 kV-nál nagyobb feszültségű erősáramú berendezést tartalmazó helyiségben, kivéve a helyiség fűtését szolgáló gázfogyasztó készülék gázellátását.
10. j) égéstermék-elvezetőben és az ezek befogadására szolgáló járatban,
11. k) levegő-bevezetőben és az ezek befogadására szolgáló járatban,

l) a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben meghatározottak szerint önkormányzati, illetőleg állami tulajdonban lévő életvédelem céljára épített, vagy ilyen célra kijelölt helyiségekben, az abban elhelyezett gázfogyasztó készülék gázellátását biztosító fogyasztói vezeték kivételével.
(SZME-G 2020.04.17 kiegészítése)

5.1. Telephelyi vezeték nem helyezhető el épületen belül.

5.2. A fogyasztói vezetéket úgy kell kialakítani és méretezni, hogy a tervezett állandósult, üzemszerű állapotban a csatlakozási nyomás feleljen meg a gázfogyasztó készülék névleges üzemi nyomásának.

5.3. A csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték nyomvonalát úgy kell megtervezni és védeni, hogy a gáz alá helyezés, a karbantartás, az üzemzavar-elhárítás és a vizsgálatok biztonságosan elvégezhetők legyenek.

5.4. A csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték nyomvonalának a lehető legrövidebbnek kell lennie. A kötések számának a lehető legkevesebbnek kell lennie.

5.5. A csatlakozóvezetéket és a fogyasztói vezetéket az épület szerkezetein, falán bilincsezve vagy attól független csőtartókon kell elhelyezni.

5.5.1. A csőbilincsek (csőtartó szerkezetek) nem éghető anyagúak és megfelelő szilárdságúak legyenek.(SZME-G 2020.04.08 kiegészítése)

5.5.2.Falon belül falhoronyban, a fal külső felszínének közelében, burkolattal ellátva vagy elvakolva, csak a területileg illetékes földgázelosztó, vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltató, vagy a PB-gáz forgalmazó vagy a telephelyi szolgáltató, vagy a telephelyi engedélyes, valamint a cső gyártójának előírásai szerinti kivitelben, a V.2.-V.4. táblázatok szerint lehet elhelyezni.(SZME-G 2020.04.08 kiegészítése)

5.5.3.A szabadon szerelt vezetéket csőbilinccsel kell rögzíteni legalább a következő helyeken:

a) gázmérő csatlakozás mindkét oldalán,

b) gázmérő utáni függőleges szakasz felső pontján,

c) gázfogyasztó készülékhez leágazó fogyasztói vezeték felső és alsó pontján,

a dilatációs igénybevétel miatt a tervező által meghatározott műszaki megoldással a fix és a csúszó megfogási helyeken.
(SZME-G 2020.04.17 kiegészítése)

5.5.4. A bilincsek megfogási távolságai épület külső falára vagy épületen belül szabadon szerelt acél cső esetén

a) l”-ig 1,5 m,

b) 1” felett 2,0 m,

2”-nál nagyobb átmérők esetében a cső önhordó hosszai szerint a tervező határozza meg a megfogások, illetve alátámasztások sűrűségét és helyét. (SZME-G 2020.04.17 kiegészítése)

5.5.5. A bilincsek megfogási távolságai épület külső falára vagy épületen belül szabadon szerelt réz anyagú cső esetén
(SZME-G 2020.04.17 kiegészítése)

Olcsó költöztetés és olcsó lomtalanítás

Lakossági és ipari lomtalanítás - Hogyan működik a konténeres és teherautós elszállítás? - olcsó költöztetés és olcsó lomtalanítás

Lakossági és ipari lomtalanítás - Hogyan működik a konténeres és teherautós elszállítás?

First name:

Last name:

Építési törmelék elszállítása és veszélyes hulladék kezelése - Milyen engedélyek szükségesek? - olcsó költöztetés és olcsó lomtalanítás

Építési törmelék elszállítása és veszélyes hulladék kezelése - Milyen engedélyek szükségesek?

First name:

Last name:

Bútorok és nagy tárgyak szállítása - Tippek az azonnali lomtalanításhoz és újrahasznosításhoz - olcsó költöztetés és olcsó lomtalanítás

Bútorok és nagy tárgyak szállítása - Tippek az azonnali lomtalanításhoz és újrahasznosításhoz

First name:

Last name:

Lakások és irodák lomtalanítása - Hogyan történik a kézi rakodás és a konténeres szállítás? - olcsó költöztetés és olcsó lomtalanítás

Lakások és irodák lomtalanítása - Hogyan történik a kézi rakodás és a konténeres szállítás?

First name:

Last name:

Szelektív hulladékgyűjtés és elektronikai hulladék újrahasznosítása - Miért fontos a környezetvédelem? - olcsó költöztetés és olcsó lomtalanítás

Szelektív hulladékgyűjtés és elektronikai hulladék újrahasznosítása - Miért fontos a környezetvédelem?

First name:

Last name:

Jogszabályok és környezetvédelmi előírások a veszélyes anyagok kezelésében lomtalanítás során - olcsó költöztetés és olcsó lomtalanítás

Jogszabályok és környezetvédelmi előírások a veszélyes anyagok kezelésében lomtalanítás során

First name:

Last name:

Konténeres lomtalanítás árképzése - Súly és térfogat alapú díjazás és kedvezmények - olcsó költöztetés és olcsó lomtalanítás

Konténeres lomtalanítás árképzése - Súly és térfogat alapú díjazás és kedvezmények

First name:

Last name:

Azonnali lomtalanítás és ütemezett elszállítás - Hogyan válassz a két opció közül? - olcsó költöztetés és olcsó lomtalanítás

Azonnali lomtalanítás és ütemezett elszállítás - Hogyan válassz a két opció közül?

First name:

Last name:

Bútorok adományozása és textil újrahasznosítás - Hogyan csökkentheted a hulladékot? - olcsó költöztetés és olcsó lomtalanítás

Bútorok adományozása és textil újrahasznosítás - Hogyan csökkentheted a hulladékot?

First name:

Last name:

Raktárak lomtalanítása és fertőtlenítés - Hogyan működik a veszélyes hulladék kezelése és dokumentációja? - olcsó költöztetés és olcsó lomtalanítás

Raktárak lomtalanítása és fertőtlenítés - Hogyan működik a veszélyes hulladék kezelése és dokumentációja?

First name:

Last name:

4.1. Nem fém anyagú csatlakozóvezetéknek és fogyasztói vezetéknek az épületbe térszint alatti bevezetésénél a belépés előtt, az épület falától legfeljebb 0,5 méterre fém csőanyagra kell váltani.

4.1A csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték csak fémes kivitelben léphet be térszint alatt az épületbe. Amennyiben a vezeték anyaga nem fém, úgy az épület külső fal síkjától a belépés előtt legalább 0,5 méterre fém csőanyagra kell váltani.(SZME-G 2020.04.17 módosítása)

4.2. Fém anyagú vezetékek esetében a vezeték térszint alatti és térszint feletti szakaszait villamos szigetelő közdarab beépítésével szét kell választani. A villamos szétválasztásnak a vezeték szabadon szerelt szakaszában kell lennie.

4.3. A fali átvezetés védőcsövének olyan külső bevonatúnak kell lennie, amelynek anyaga a falazat anyagával egybeépülve víztömör kötést képez.

4.4. Alápincézetlen épületbe térszint alatt csak a homlokzati fal belső felületéhez csatlakozó, járószintig nyitott szerelő aknán keresztül léphet be a csatlakozóvezeték, a fogyasztói vezeték.

4.5. Az épületbe belépő csatlakozóvezeték tervezési nyomása lakóépületeknél legfeljebb 4 bar lehet. A legnagyobb üzemi nyomás nem haladhatja meg a tervezési nyomást.

4.6. Az épület alapfalán térszint alatti átvezetés rendelkezzen teljesítménynyilatkozattal.

Csatlakozó vezeték épületbe történő térszint alatti belépés esetén, csak teljesítmény nyilatkozattal rendelkező befalazható (a fallal víz tömör kötést biztosító) átmeneti idomot lehet tervezni és beépíteni. Az átmeneti idom beépítésre vonatkozó gyártói előírások betartása (szükséges szerszámok, beépítési anyagok, és technológiák stb.) a kivitelezést végző gázszerelő felelőssége. Amennyiben fali átvezető idom (pld: PE – acél) igazolhatóan biztosítja (a szigetelő közdarabokkal megegyező módon), az épületbe lépés előtti gázelosztó vezeték és az épületbe lépés utáni csatlakozóvezeték elektromos szétválasztását, úgy az épületen belül az előre gyártott és tanúsított befalazható átmeneti idom után nem kell külön szigetelő közdarabot beépíteni.(SZME-G 2020.04.17 kiegészítése)

4.7. Térszint alatti csatlakozóvezeték és fogyasztói vezeték nyomvonalának az épületre vonatkozó

a) védőtávolságon belül arra merőlegesnek,

b) védőtávolságon kívül az épület falával vagy a telekhatárral párhuzamosnak, vagy arra merőlegesnek kell lennie.

2.6.1. Csatlakozóvezeték és fogyasztói vezeték körvezetékként nem alakítható ki.

2.6.2. A csatlakozóvezeték, a fogyasztói vezeték és a telephelyi vezeték épületen kívüli szakaszát a helyszíni adottságoktól függően a térszint alatt, a védőtávolságok betartásával kell elhelyezni, kivéve a gázfelhasználó technológiai rendszerek csővezetékeit, valamint a felszín feletti keresztezések eseteit.

2.6.3. A fogyasztói főelzáró helyét a területi földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató adja meg a tervező részére.

2.6.4. A csatlakozóvezeték, a fogyasztói vezeték, a telephelyi vezeték telekhatár és épület, építmény közötti szakasza épületektől, közművektől és más objektumoktól biztosítandó védőtávolságait a 3.1-3.5. pontban foglaltak alapján kell tervezni.

2.6.5. A csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték telekhatár és az épületbe történő belépési helye közötti szakaszán a takarási mélységnek legalább 80 cm-nek kell lennie.

2.6.6. A csatlakozóvezeték, a fogyasztói vezeték és a telephelyi vezeték nyomvonalán a talajtömörség mértékét a várható igénybevétel alapján a tervezőnek kell meghatározni.

2.6.7. A csatlakozóvezeték, a fogyasztói vezeték és a telephelyi vezeték nyomvonalát úgy kell megtervezni, hogy az egyéb közművekkel történő keresztezések száma a lehető legkevesebb legyen. A közművezetékeket, vagy műtárgyakat a földgázvezeték felülről, PB-gázvezeték alulról keresztezze. Ha ez nem biztosítható, úgy a következő szempontokat kell figyelembe venni:

a) A túlnyomás alatt nem álló üreges közművek vagy műtárgyak alatt átvezetett gázvezeték védelmét a védőtávolság határáig biztosítani kell.

b) A túlnyomás alatt nem álló közművek vagy műtárgyak felett átvezetett PB-gázvezetéknek és a keresztezett közműnek a kölcsönös védelmét a védőtávolság határáig biztosítani kell.

c) A csatlakozóvezeték, fogyasztói vezeték, a telephelyi vezeték és egyéb más közművezeték keresztezése esetén a keresztezési szögnek 30-150° között kell lennie. A keresztezésnél a megtartandó legkisebb keresztezési palást-távolságnak legalább 0,2 m-nek kell lennie.

2.6.8 A földbe fektetett vezetékbe épített elzáró szerelvény nyitásához és zárásához szükséges kezelőszárnak csapszekrénybe felhozott kivitelűnek kel lennie. Az elzáró szerelvény típusát és helyét jelzőtáblával meg kell jelölni.

2.6.9. Ha az elzáró szerelvény nyitásához és záráshoz speciális eszköz szükséges, azt az elzáró szerelvény közelében, hozzáférhető helyen, és az illetéktelen behatástól védve kell elhelyezni.

2.6.10. Iparvágányok keresztezése előtt a gáz áramlási irányát tekintve 5 m és 50 m közötti távolságon belül elzáró szerelvényt kell beépíteni a vezetékbe.

2.6.11. A csatlakozóvezeték, a fogyasztói vezeték, a gázfogyasztó készülék vagy a telephelyi vezeték, védőtávolságán belül tervezett utólagos átalakítások, tereprendezési, építészeti, épületgépészeti átalakítások vagy rendeltetésváltozás esetén az építtetőt, vagy a tervezőt, vagy a kivitelezőt egyeztetési kötelezettség terheli a műszaki biztonsági szabályzat előírásainak további érvényesítése érdekében.

3. Védőtávolság

3.1. A tervezőnek a védőtávolságot a helyszíni adottságok figyelembevételével legalább a szerelési távolság biztosításával kell megtervezni.

3.2. A térszint felett szerelt vezeték védőtávolságát a várható káros hatások, a javítás és a karbantartás helyigényére figyelemmel egyedileg kell meghatározni.

A térszint felett szerelt vezeték védőtávolságát a várható káros hatások, a javítás és a karbantartás helyigényére figyelemmel egyedileg kell meghatározni, különös tekintettel a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló rendelet vonatkozó előírásaira.
(SZME-G 2020.04.17 kiegészítése)

3.3. A tervezőnek meg kell adnia a csatlakozóvezeték, a fogyasztói vezeték és a telephelyi vezeték védőtávolságán belüli tilalmakat és korlátozásokat a következők figyelembevételével:

a) a védőtávolságon belül nem szabad a vezeték műszaki állapotát veszélyeztető, ellenőrzését akadályozó tevékenységet végezni, ilyen létesítményt elhelyezni,

b) épület alatt csatlakozóvezeték, fogyasztói vezeték, telephelyi vezeték nem helyezhető el.

3.4. A védőtávolságon belül az üzemeltetéshez, karbantartáshoz és javításhoz szükséges létesítmények, anyagok ideiglenesen elhelyezhetők, tevékenységek folytathatók.

3.5. PB-gáz csatlakozóvezeték, fogyasztói vezeték tartozékainak védőtávolságát a tervező a robbanásveszélyes övezet határának kiszámításával, annak figyelembevételével határozza meg.

3.6 A csatlakozóvezetéket/telephelyi vezetéket és a fogyasztó vezeték térszint alatti szakaszát, az alábbi (3.6. sz. táblázat) védőtávolság betartásával kell vezetni, kivétel az épület fala, ha azt merőlegesen közelíti meg.

A 3.6. táblázatban zárójelben lévő védőtávolságok a következő feltételekkel alkalmazhatók:

A vasutat vagy villamos vágányt megközelítő vezetéknek a zárójel nélküli védőtávolságon belül megfelelő mechanikai védelme legyen, továbbá a villamos vontatású vasutat vagy a villamos vágányt megközelítő acél anyagú vezetéknek megfelelő aktív korrózióvédelmi berendezései legyenek. A 3.6. sz. táblázat szerinti zárójeles távolságokhoz tartozó, a tervező által tervezett műszaki megoldást úgy kell tekinteni, hogy az általa alkalmazott műszaki megoldás biztosítja a zárójeles távolsághoz tartozó egyenértékű műszaki biztonsági szintet. (SZME-G 2020.04.17 kiegészítése)

3.7 A csatlakozóvezeték, a telephelyi vezeték és a fogyasztói vezeték térszint alatti szakasza a talaj feletti kemény, kéreggel borított fás szárú növényt (fát, cserjét) legfeljebb oly mértékben közelítheti meg, hogy a vezeték megépítéséhez szükséges munkaárok széle a törzstől 1 m távolságra legyen, kivétel a feltárás nélküli technológiával létesített csatlakozóvezetéket, fogyasztói vezetéket, telephelyi vezetéket, ahol a vezeték palásttávolsága legalább 1 m lehet. (SZME-G 2020.04.17 kiegészítése)

3.8 A csatlakozóvezeték, a fogyasztói vezeték és a telephelyi vezeték térszint alatti szakaszainak védőtávolsága más csővezetékektől és kábelektől – az alkotójától számítva – legalább a 3.8. táblázat szerinti legyen.(SZME-G 2020.04.17 kiegészítése)

2.1. A TERVKÉSZÍTÉS SORÁN A TERVEZŐ FELADATAI:

a) a tervezési cél műszaki megoldással való elérése,

b) a műszaki biztonsági szempontok érvényesítése,

c) a kiviteli terv előírt tartalmi követelményeinek teljesítése,

d) a tervegyeztetés során tett nyilatkozatok, feltételek érvényre juttatása,

e) a területi földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató, a telephelyi szolgáltató, telephelyi engedélyes vagy a PB-gáz forgalmazó által a tervegyeztetés során megadott szerelvényezés (gázmérő és gáznyomás-szabályozó típusai, fogyasztói főelzáró helye és típusa) alkalmazása.

2.2. A KIVITELI TERVNEK AZ ALÁBBIAKAT KELL TARTALMAZNIA:

a) tervezői nyilatkozat,

b) műszaki leírás,

c) rajzdokumentációk:

ca) helyszínrajz,

cb) alaprajzok,

cc) függőleges csőterv,

cd) részletrajzok,

d) a terv tartalmától és a műszaki rendszertől függően:

da) villámvédelmi terv,

db) elektromos reteszelési terv,

dc) légellátási-szellőzési terv,

dd) égéstermék elvezetés terve,

de) gáznyomás-szabályozó és gázmérő telepítési terve,

df) szolgalmi jogi rendezéshez szükséges dokumentáció,

e) a kiviteli tervvel érintett területen található közművek üzemeltetőinek nyilatkozatai.

f) a csatlakozóvezeték, a telephelyi vezeték, a felhasználói berendezés azon elemeinek tételes felsorolása, amelyek gázipari alkalmasságát igazoló dokumentumainak (teljesítménynyilatkozat, EU Megfelelőségi Nyilatkozat stb.) rendelkezésre bocsátása a kivitelező kötelessége
(SZME-G 2020.04.17 kiegészítése)

2.3. A MŰSZAKI LEÍRÁSNAK TARTALMAZNIA KELL:

2.3.1. a terv tárgyát és a tervezési célt,

2.3.2. a szállított gáz jellemzőit,

2.3.3. a gázmérés és a gázelszámolás műszaki megoldását,

2.3.4. a gázfogyasztó készülékek EU-típusvizsgálati tanúsítványa szerinti azonosító adatait a kiállító szervezet nevének és a tanúsítvány azonosítószámának megadásával,

2.3.5. a gázfogyasztó készülékek gázterhelését és műszaki adatait,

2.3.6. a gázfogyasztó készülékek kezelési osztályba sorolását,

2.3.7. a tervezési nyomásokat és nyomásfokozatokat,

2.3.8. az üzemeltetési hőmérséklet határokat,

2.3.9. a tervezett létesítmény felhasználási helyét, azonosítóját és címét, helyrajzi számát,

2.3.10. a tervrajzokon nem ábrázolható részletek leírását,

2.3.11. a tervezési határokat,

2.3.12. a csatlakozóvezeték, a telephelyi vezeték paramétereit, védőtávolságát,

2.3.13. a felhasználói berendezés főbb műszaki paramétereit, valamint ezek meghatározására vonatkozó számításokat,

2.3.14. a gázfogyasztó készülékek telepítési feltételeit, a szerelésre és az üzembe helyezésére vonatkozó technológia leírását vagy gépkönyvi hivatkozását,

2.3.15. a kiviteli tervtől való bármely eltérés vagy megváltoztatásának feltételeit, valamint a kiviteli terv szerinti állapot későbbi megváltoztatására vonatkozó figyelmeztetéseket és feltételeket,

2.3.16. a gázfogyasztó készülékek légellátásának, égéstermék elvezetésének hő- és áramlástechnikai méretezését, vagy a gyártó előírásának betartását igazoló leírást, az alkalmazott elemek gyártó szerinti azonosító adatait, együttműködést a meglévő felhasználói berendezéssel, az égési levegőellátással és égéstermék elvezetéssel érintett épületszerkezetek felsorolását,

2.3.17. a kivitelezésre vonatkozó előírásokat, a hegesztési eljárást, az eljáráshoz tartozó személyi és tárgyi követelményeket és a tervezett kötések vizsgálatát,

2.3.18. a munkavédelem és az egészségvédelem követelményeit és az azok teljesítésére vonatkozó megoldásokat,

2.3.19. a kivitelezett csatlakozóvezeték, telephelyi vezeték és felhasználói berendezés korrózióvédelmét és állagmegóvását,

2.3.20. az érintésvédelem megoldását,

2.3.21. a robbanásveszélyes terek alakjának és méreteinek meghatározását,

2.3.22. a tűzvédelmi követelményeket, azok teljesítésére vonatkozó megoldásokat,

2.3.23. az elvégzendő nyomáspróbák, üzempróbák, próbaüzem és tesztek leírását, azok megfelelőségeinek kritériumait,

2.3.24. a meglévő telephelyi vezetékhez, csatlakozóvezetékhez, felhasználói berendezéshez való csatlakozás műszaki megoldását,

2.3.25. az üzemelő csatlakozóvezeték, felhasználói berendezés és telephelyi vezeték átalakítását, ideiglenes vagy végleges üzemen kívül helyezését, felhagyását és elbontását,

2.3.26. a külső térbe mesterséges kifúvással rendelkező berendezések, a belső légtérben nyomáscsökkenést létrehozó eszközök, légkezelők feltüntetését.

 A RAJZDOKUMENTÁCIÓNAK TARTALMAZNIA KELL A 2.4.1-2.4.5. PONTBAN MEGHATÁROZOTT RAJZOKAT ÉS TERVEKET.

2.4.1. Helyszínrajz a szükséges méretarányban tartalmazza:

a) a gázellátással érintett felhasználási hely címét, helyrajzi számát,

b) a tervezés határát, érintett elosztóvezetékhez, telephelyi vezetékhez, csatlakozóvezetékhez, fogyasztói vezetékhez történő csatlakozás pontját,

c) ha a kiviteli terv az ellátandó ingatlanon kívül más ingatlant is érint azok helyrajzi számát, szolgalmi jogi rendezéshez szükséges dokumentumokat,

d) az épületek, létesítmények körvonalrajzát, elhelyezkedésük méreteit,

e) a tervezett csatlakozóvezeték vagy fogyasztói vezeték vagy telephelyi vezeték nyomvonalát, méretét, anyagát, védőtávolságát,

f) a felhasználási helyen lévő közműveknek az adatszolgáltatás pontosságának megfelelően feltüntetett elhelyezkedését,

g) a gáznyomás-szabályozó, gázmérő helyét, méretét, teljesítmény adatait,

h) a föld alatti ismert létesítmények helyét,

i) az égéstermék-elvezető kitorkollását, annak környezetében lévő objektumokat, épületeket, méreteket.

2.4.2. Az alaprajzok tartalmazzák a gázzal ellátott felhasználási helynek a csatlakozóvezeték, a felhasználói berendezés, a telephelyi vezeték elhelyezésével érintett részeit a következők szerint:

a) a felhasználói berendezés részét képező nyílászárók helye, típusa és légzárási értéke, továbbá az összeszellőztető-nyílások adatai,

b) az egyes helyiségek megnevezése,

c) a vizes berendezési tárgyak alak- és mérethű helye,

d) a meglevő és beépítésre kerülő gázfogyasztó készülék helye, rendeltetése, tanúsított típusa, névleges gázterhelése,

e) fürdőkádat, zuhanyt tartalmazó helyiségben elhelyezett gázfogyasztó készülék esetében annak villamos védettsége,

f) a meglévő és tervezett csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték (beleértve az épületre szerelt telephelyi vezetéket, vagy elosztóvezetékké átminősített telephelyi vezetéket) nyomvonala, mérete, anyaga,

g) a szerelvények, anyagátmenetek helye, típusa, mérete,

h) a gáznyomás-szabályozó, gázmérő helye, típusa, mérete, teljesítmény adatai,

i) a légellátás, szellőzés, légmennyiség adatai, szerkezetei, a típus és teljesítmény megjelölésével,

j) a levegő bevezetésének és az égéstermék elvezetésének főbb műszaki adatai, műszaki megoldása,

k) az égéstermék elvezetés és a levegő bevezetés helye, a kitorkollás helyzete a saját épület és a szomszédos épületek szerkezeteihez és égéstermék elvezetéséhez képest, méretek megadásával,

l) a hasadó és hasadó-nyíló felületek helye, mérete,

m) a gázérzékelők, beavatkozó szerkezetek elhelyezése, típusa, üzemi paraméterei,

n) bontás, átalakítás esetében az elbontásra kerülő, a megmaradó és az új vezetékek típusának megjelölése, és

o) minden olyan adat, amely a terv műszaki-biztonsági felülvizsgálatához nélkülözhetetlen.

2.4.3. A függőleges csőtervnek 1:50 méretarányban tartalmaznia kell:

a) a szinteket és belmagasságukat,

b) térszint alatt elhelyezett csatlakozóvezeték, fogyasztói vezeték, telephelyi vezeték nyomvonalát, takarási mélységét,

c) a tervezett gázfogyasztó készüléket és annak telepítése szerint kiválasztott típusa megadását,

d) a gáznyomás-szabályozó, gázmérő, mérési rendszer helyét típusát, méretét, teljesítményadatait,

e) a csővezetékek, szerelvények anyagát, méretét, kötésmódját, kapcsolását,

f) a gázfogyasztó készülékek, csővezetékek, a levegő bevezetés és az égéstermék elvezetés szerelési magasságát, valamint az égéstermék-elvezető kitorkollásának függőleges távolságát a saját és a szomszédos épületek szerkezeteihez képest,

g) a levegő bevezetés és az égéstermék elvezetés azonosító adatait.

2.4.4. A részletrajzokat az értelmezéshez szükséges méretarányban, a kivitelezéshez szükséges méretek megadásával mindazon esetben el kell készíteni, amikor nem tanúsított vagy nem a gyártó EU-megfelelőségi nyilatkozatával rendelkező szerkezetek kerülnek beépítésre.

2.4.5. A villámvédelmi és érintésvédelmi terv tartalmazza:

a) a villámvédelem megoldását;

b) az érintésvédelem megoldását;

c) a kábelek és villamos vezetékek túlfeszültség elleni védelmét;

d) elektronikus készülékek esetében a túlfeszültség elleni finomvédelmi egységekkel történő kiegészítést;

e) a villamosan vezető részegységek villamos összekötését és a földelő vezetékhez történő csatlakoztatását;

f) a villamos energiaforrás földelése, a műszerek földelése és a katódos védelem rendszere közötti kölcsönhatás kizárását.

2.5. A TERVFELÜLVIZSGÁLÓI NYILATKOZATRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

2.5.1. A kivitelezésre alkalmas tervfelülvizsgálói nyilatkozat a keltétől számított 2 évig érvényes, ha a kiviteli tervben foglaltak a műszaki-biztonsági feltételeknek a kivitelezés megkezdésének időpontjában a helyszíni adottságoknak változatlanul megfelelnek.

Kiviteli terv műszaki-biztonsági szempontból történő felülvizsgálatát az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. melléklet II. Szakma Építészeti-műszaki tervezés Építmények gépészeti tervezési szakterület (G) jogosultsággal rendelkező személy végezheti.
(SZME-G 2020.04.17 kiegészítése)

2.5.2. Ha az eltérés műszaki-biztonsági feltételt érint, a tervező a területi földgázelosztótól, a vezetékes PB-gáz szolgáltatótól, a telephelyi szolgáltatótól, a telephelyi engedélyestől, a PB-gáz forgalmazótól – a készülékcsere kivételével – ismételt tervfelülvizsgálatot köteles kérni. Készülékcsere esetén a kiviteli tervet a tervező módosíthatja.

2.5.3. Ha a módosítás nem érint műszaki-biztonsági feltételeket, a kiviteli tervet a tervező módosíthatja, és a módosított kiviteli tervet köteles dátummal ellátni, és aláírni.

2.5.4. A szintetikus földgáz (SNG) közvetlen tüzeléstechnikai alkalmazása esetén a PB-gáz ellátásban alkalmazott műszaki biztonsági előírásokat kell betartani. Ha a csúcsfedező gázban a bekevert földgáz aránya 70%-nál kisebb, akkor a PB-gáz ellátásban alkalmazott műszaki biztonsági előírásokat kell betartani.