Hogyan fejlődött a fűtésszerelés mint szakma?
2017. július 24. írta: Németh Seo József

Hogyan fejlődött a fűtésszerelés mint szakma?

A fűtésszerelés, második fejezet

A rézcsövek köthetők oldható és oldhatatlan kötésekkel is. Oldható kötéseket (menetes, roppantógyűrűs) akkor használunk, ha egy későbbi időpontban a kötést oldani kell, mint például szivattyúknál, csaptelepeknél vagy hőcserélőknél, amikor azokat javítani vagy pedig karbantartani kell. Minden egyéb esetben oldhatatlan kötéseket alkalmazunk, a fűtéstechnikában ezek a lágy- és keményforrasztás, présidomos és a gyors csatlakozós kötés.

Mit nevezünk kapilláris forrasztásnak?

A forrasztás egy termikus eljárási módszer, olyan fajta anyagok kötésére szolgál, amelynek során olvasztással a forraszanyag folyékony fázisa keletkezik. A kötendő alapanyag (mi esetünkben a réz, a vörösöntvény vagy sárgaréz) olvadáspontját a hőmérséklet ebben az esetben nem éri el. Amint a folyékony forraszanyag a forrasztási résbe kerül, a réz és a forraszanyag atomjai helyet cserélnek egymással (diffúzió). A kötendő rézfelület átmeneti tartományában így olyan ötvözeti réteg alakul ki, amelynek a szilárdsága nagyobb, mint a forraszanyagé. A cső és az ahhoz illeszkedő forrasztható idom egymásba tolva, rendkívül szűk, kapilláris rést képez. Ha mind a kettőt folyadékba tesszük, a folyadék a nehézségi erő ellenében a résbe felfelé szívódik, ezt nevezik kapilláris hatásnak, és csak akkor alakul ki, ha a rés megfelelően szűk.

fűtésszerelés budapest

Hőmérsékleti tartomány a kemény és lágyforrasztás tekintetében

A kemény és lágyforrasztás megkülönböztetése a munkahőmérséklet alapján történik.
A munkahőmérsékletnek az a hőmérsékletet nevezzük, amikor a felhasznált forraszanyag megfolyik, bevonja a felületet és köt. Ezután a felhasznált forraszanyagnál, eltérő elemekből álló ötvözetekről van szó, a forraszanyag olvadáspont tartománnyal rendelkezik, vagyis a tiszta fémekkel ellentétben nincs meghatározott olvadáspontja. A munkahőmérséklet a forraszanyag felső olvadáspontjának közelében található. A keményforrasztásnál a munkahőmérséklet 450°C fölött (általában 630°C és 890°C között, lágyforrasztásnál 450°C alatt (220°C -250°C) helyezkedik el.

Eltérő munka hőmérsékletekkel a forrasztott kötés különböző mechanikai tulajdonságokkal fog bírni. A kemény forrasztott kötés nagyobb nyírószilárdságot fog eredményezni fűtésszerelés során, és magasabb üzemi hőmérsékletet tesz lehetővé, mint a lágyforrasztott kötés. A kemény és félkemény rézcsövek minden esetben elvesztik keményforrasztás során szilárd tulajdonságuk egy részét, miután a magas munkahőmérséklet közben meglágyulnak.

Az épületgépészetben a forraszanyag olvadási tartományát és biztonsági tényezőt figyelembe véve 110°C a felső határ: a szállítandó közeg hőmérsékletének eme értéke alatt forraszthatunk lágyan, felette minden esetben a keményforrasztási folyamat az optimális. A keményforrasztásnál a munkahőmérséklet 450°C fölött (általában 630°C és 890°C között, lágyforrasztásnál 450°C alatt (220°C -250°C) helyezkedik el.

Ha vízszerelésről, gázszerelésről van szó, kérjen szakmai segítséget!

 

A legfontosabb fűtésszerelési szabályok

Fűtés esetén 1mm alatti falvastagság is megengedhető (pl. 15×0,8mm), sőt élvonalbeli európai csőgyártók kínálatában már megjelent a vékonyfalú (0,3-0,5mm), lágy (R220) külső felületén műanyag bevonattal ellátott, tekercsben (akár 100m) kapható legújabb típusú rézcső, amely rendkívül jól hajlítható, gyorsan, présidomokkal szerelhető. Fűtési területen egyaránt alkalmazható radiátorbekötésre és felületfűtésekre is.

A bejegyzés trackback címe:

https://gazszerelesbp.blog.hu/api/trackback/id/tr6612684625

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.